Solymos-Solymos
Ez itt a Bakony,
hol mindig fúj a szél,
erdő és virág, sok kalandról mesél,
nekünk a hazánk, itt elborozgatunk,
vadászunk sokat, és néha dolgozunk
egyre csak jönnek, a nagy történetek
meséljetek, mi van veletek?
Emlékszem régen,
hogy mennyit buliztunk
tenisz meg foci, és folyton csajoztunk,
aztán a harminc, egy újabb fejezet,
egy szép kis család, és apró gyerekek
nőnek a gondok, de néha eltűnünk,
a barátokkal ünnepelgetünk…
Ez itt a Bakony Blues…
Ötven is letelt,
a hetven fenyeget,
jönnek a felhők, és komoly gyógyszerek,
megvan a csapat, még jól együtt vagyunk,
és hogyha baj van, azt megoldjuk magunk,
orvos és zenész, ma együtt muzsikál:
A Bakonyban a Blues is ránk talál…
Ez itt a Bakony Blues… Gitárszóló
Ez itt a Bakony,
hol mindig fúj a szél,
legyen még szőlő, és legyen lágy kenyér,
fogadkozunk, hogy újra eljövünk,
öleljük egymást, és együtt örülünk,
hozok egy új dalt, hogy énekeljetek,
és reménykedjünk, drága gyerekek!
Ez itt a Bakony blues…
Hosszú az ősz,
és elfogyott a nyár,
a csapat fele már sántikálva jár,
nézzük a tájat, és csillog a szemünk,
sok fotel üres, már lassan elmegyünk.
Halk gitárzenét hoznak a szelek,
Figyeljetek, - az fentről én leszek!
Ugod, 2013